Mostanában sok mindenből tanultam újat és vontam le tanulságot. Azt hiszem, kedzek kicsit tisztábban látni rengeteg dologgal kapcsolatban. Megjártam a hangulatom legszélesebb skáláját. Az elmúlt másfél-két hétben eljutottam saját magam megkérdőjelezésétől a magabiztosságig. Az is kezd világossá válni, hogy kik a tényleges barátok, barátnők, és kik azok akik nem. Úgy érzem, kicsit nyitottabb is lettem, és jó pár emberhez közelebb kerültem, akikkel eddig nem is igazán beszélgettem. 
Egyre többet és jobban tanulok, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy megint 5-öst kaptam a dogámra kémiából, ami nem mellesleg TZ volt, tehát nagy jegy. Ezzel kapcsolatban volt a magabiztosságom is. Aznap amikor írtuk, reggel eldöntöttem, hogy nem idegeskedek, mert tanultam rá. Így amikor bementünk már a laborba, akkor is ez volt végig az eszemben, és tök nyugodtan megírtam, gondolván, hogy muszáj jónak lennie. És tényleg bejött!:D Ez most megadta a löketet a továbbiakhoz.

Eldöntöttem, hogy nem foglalkozok vele többet. Alapból leraktuk Petrával anno az alapszabályt, mi szerint "Pasi és busz után nem futunk." A másik meg az, hogy nem érdemli meg, hogy törődjön vele az ember. Kár, hogy régen nem tudtam, mennyire felszínes. Ja, és nem utolsó sorban -mindenféle egoizmus nélkül- szerintem sokkal jobb nő vagyok, mint az a csaj, háhh!:D End of story.

Még egy dolog, mielőtt befejezem. Nem vagyok elégedett magammal olyan szempontból, hogy nem tudom betartani a diétát. Jobban mondva nem is igazán diéta ez, hanem áttérés az egészséges életmódra. Az a baj, hogy nem igazán érzem, hol vannak a határaim. Nem a mennyiséggel van a baj, hanem azzal amit eszek. El kéne jutnom oda, hogy belássam mindig amikor eszek, hogy tulajdonképpen ez egy felelősség vállalás magamért. Nyilvánvalóan erre nem egyszerű áttéri, de azért úgy gondolom, lehetne több akaraterőm is ilyen téren. Néha azon gondolkozom, hogy ezzel miért nem tudok megbírkózni, amikor ettől már nehezebb dolgokat is véghez vittem. Nos, nem szabad feladni...